A rendszeresen elvégzett testmozgás nemcsak abban segít, hogy fittek legyünk és megőrizzük vitalitásunkat, de a betegségek megelőzésében is támogatja szervezetünket. A magas vérnyomás elkerülése érdekében is jó módszer a mozgás, ami persze a szívünket is védi, karbantartja. Az Európai Szívgyógyász Társaság című folyóirat ezzel kapcsolatban közölt egy nemrégiben fiatalokon elvégzett vizsgálatai eredményeit.
A vérnyomást alaposan meg tudja emelni például a nagymértékű, hirtelen bekövetkező fizikai megterhelés is, ezért a kísérlet során elvégzett, terheléses orvosi vizsgálaton a kerékpározást és a futópadon történő futást is meg kell szakítani.
Ezzel ellentétben, ha folyamatosan, rendszeres testmozgást végzünk, a vérnyomásunk csökkenni fog, nem pedig emelkedni. Ez annak köszönhető, hogy a folyamatos mozgás hatására vérereink kitágulnak, ami kedvezően hat az egészségre és a szívműködésre is. A folyamatos magas vérnyomás hatására a kamraizom bal oldala megvastagodhat, és ez később komoly negatív szövődményeket okozhat.
Egészen eddig a kísérletig nem volt konkrét tudományosan alátámasztott adat arról, hogy a magas vérnyomás kialakulását befolyásolja-e a mozgás. A felmérés során olasz kutatók vizsgáltak 8 éven keresztül magas vérnyomással küzdő fiatal önkénteseket, a vizsgált személyek szívműködését ultrahangos megfigyeléssel követték nyomon. A kísérletben részt vevő alanyok egy része nem versenyszerűen, de folyamatosan sportolt, míg a másik részük ülő munkát végzett és nem sportolt szinte semmit.
Azok az emberek, akik rendszeresen mozogtak, a vizsgált évek alatt majdnem teljesen leküzdötték a magas vérnyomás problémájukat, de a folyamat alatt semmilyen gyógyszert vagy vérnyomás csökkentőt nem szedtek.
A csoport másik része, akikre a mai átlagemberekre vonatkozó életmód jellemző, vagyis hogy szinte az egész nap a számítógép előtt ülnek, majd esetleg tévét néznek és szinte semmit sem mozognak, ugyanezen idő alatt teljesen magas vérnyomásos betegekké váltak.
A vizsgálat eredményeképpen pozitívum, hogy azoknál a magas vérnyomásos embereknél, akik folyamatosan sportoltak, vagy mozogtak, nem alakult ki semmilyen szövődmény, még a bal szívkamra izmának megvastagodása sem.
Az olasz felméréssel egy időben svéd kutatók is megvizsgáltak olyan korosodó embereket, akiknek egy része rendszeresen mozgott, tehát kertészkedett, sétált, vagy biciklizett, és olyanokat is, akik szinte semmit nem mozogtak. A következtetést levonva azt állapították meg, hogy azok, akik mozgó életmódot folytattak, néhány évvel tovább éltek, mint „ülő” társaik.