A nem helyes életmód jellemzői között megemlíthetjük a helytelen táplálkozást, a folyamatos mozgás hiányát, és a mindennapi stresszt is. A helytelen életmód nem vezet jóhoz, pontosabban egy idő után komoly betegségek is kialakulhatnak emiatt (vagy könnyebben kaphatunk el kisebb betegségeket).
A helytelen életmód egyik következménye lehet például az elhízás is, amely korunk egyik legjellemzőbb népbetegségei közé tartozik. Elhízásról – orvosi értelemben – akkor beszélhetünk, ha az egyén testsúlya az egészségesnek meghatározott érték fölött van 20 százalékkal.
Az elhízás annak következményeképp alakulhat ki, ha folyamatosan egészségtelen ételeket fogyasztunk, és szinte semmit, vagy csak minimálisan mozgunk. Persze az elhízásnak lehetnek genetikai okai is, de most nem ezekről ejtünk szót.
Az elhízás tehát az egészségtelen, vagyis rossz életmód egyik tipikus jellemzője, velejárója. A gond akkor van, amikor már nagyon nehéz orvosolni a helyzetet, mert az elhízás mértéke kórossá, szinte visszafordíthatatlanná válik.
Az egészségtelen életmód következményei társadalmilag is kirekeszthetik az egyént a szociális közösségekből.
Ha egy rossz életmódot követő ember állandóan idegeskedik, vagy szociálisan hátrányos helyzetűvé válik, nem lesz képes normális szinten reagálni helyzetekre, nem tud annyira odafigyelni, és így a teljesítőképessége is nagymértékben romlik, ami maga után vonja a környezettől való egyre nagyobb mértékű eltávolodást.
A rossz életmód kialakulását befolyásolják még a környezeti tényezők, a pszichés tényezők, és az esetleges már kialakult egyéb betegségek is. Azonban mint szinte minden negatív dolgot, így a rossz életmódot is megelőzhetjük, elkerülhetjük.