Folytatódott a használtlakás-piac átalakulása

A megfigyelések kezdete óta soha nem volt olyan alacsony Budapest használtlakás-piaci súlya, mint 2019 I–III. negyedévében (17%). A megyeszékhelyek piaci részesedése alig változott, a kisebb településeké pedig tovább nőtt. A nem megyeszékhely városok és a községek együtt az összes használtlakás-értékesítés 62%-át adták 2019 I–III. negyedévében.

Míg a piac összetétele a kisebb települések felé tolódott, addig a területi árkülönbségek a nagyobb települések javára módosultak. Budapesten és a megyeszékhelyeken negyedévről negyedévre tovább nőttek az árak, a kisebb településeken azonban az I. negyedévi emelkedés után a II. negyedévtől csökkenés kezdődött.

2019 I–III. negyedévében:

  • A használt lakások országos átlagára 16,9 millió forint volt, 900 ezer forinttal több, mint 2018-ban. Éves összevetésben az ország valamennyi régiójában emelkedtek a használtlakás-árak, ennek mértéke Nyugat-Dunántúl kivételével mindenütt meghaladta a 10%-ot. Kiemelkedő, 18%-os volt az árnövekedés Közép-Dunántúlon, ami elsősorban a balatoni települések iránti fokozott érdeklődésnek tudható be.
  • A főváros és a vidék átlagos árszintje közötti különbség folyamatosan nő és már több mint 2,5-szeres lett (33,6, illetve 13,3 millió forint).
  • Budapesten egy átlagos használt lakás ára 4,1 millió forinttal volt magasabb, mint 2018-ban. A megyeszékhelyeken átlagosan 2,8, a kisebb városokban 1,2 millió forinttal nőtt az átlagár. Az év folyamán az áralakulásban bekövetkezett fordulat dacára az éves szinten számított átlagár a községekben is meghaladja kissé a megelőző évit (0,3 millió forint).
  • Az eladott használt lakások 53%-a családi házban volt. A többlakásos piac részesedése tovább csökkent, elsősorban a nem-panel épületek körében. E társasházi lakások 32%-os aránya 3 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A panellakások aránya lényegében nem változott (15%).
  • A leggyorsabban a panellakások ára emelkedett: vidéken és a fővárosban egyaránt 22%-kal lettek drágábbak 2018 óta. A nem-panel társasházi lakások 13, a családi házak átlagosan 3,7%-kal drágultak. A többlakásos épületek nagyobb mértékű felértékelődése Budapesten és a nagyvárosokban is kimutatható.

 

KSH